Építész mesterképzési szak

Építész mesterképzési szak

• A mesterképzési szak megnevezése: építész (Architect)
• A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
  • végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
  • szakképzettség: okleveles építész
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect
• Képzési terület: műszaki
• Az előzményként elfogadott alapszakok megnevezése:
  • Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az építészmérnök alapképzési szak.
  • A 11. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
• A képzési idő félévekben: 3 félév
• A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit
  • Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-24 kredit;
  • A szak és a szakirány szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit;
  • A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 40-55 kredit;
  • A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit;
  • A diplomamunkához rendelt kreditérték: 25 kredit;
  • A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.
• A mesterképzési szak képzési célja, és az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan okleveles építészek képzése, akik képesek arra, hogy ellássák az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, képzettségüknek megfelelő elméleti és tudományos tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását. A külön jogszabályokban előírt szakmai gyakorlat után tervezői jogosultságot kapjanak. A képzésben résztvevők képessé válnak a szakra épülő DLA (egyedi esetekben a PhD) képzésben való részvételre.
  • a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
    • az urbanisztika és az építészet megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, ezek közötti kölcsönös kapcsolatot,
    • az EU 2005/36/EK irányelvek alapján elvárt általános és szakmai ismereteket:
    • az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészeteket, technológiákat és tudományokat,
    • az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészeteket, technológiákat és tudományokat,
    • az építészeti tervezés minőségét befolyásoló képzőművészeteket,
    • a településtervezés és a tervezés kapcsolatát, a tervezési munkához szükséges képességeket elsajátítva,
    • az emberek és az épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolatot, valamint annak a szükségszerűségnek a megértését, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani,
    • az építészmérnöki szakma és az építészmérnökök társadalmon belüli szerepét, különösen a társadalmi tényezőket figyelembe vevő előzetes tervek készítésében felismerik és megfogalmazzák a társadalmi igényeket,
    • a tervezési projekt készítéséhez szükséges, a tanulmányterv elkészítésével kapcsolatos kutatási módszereket,
    • az épületek tervezésével összefüggő szerkezettervezési építéstani és mérnöki ismereteket,
    • ismerik és felismerik az épületek funkcióinak megfelelő fizikai problémákat és technológiákat, hogy azokban kényelmes és az időjárás elleni védelmet biztosító belső feltételeket lehessen teremteni,
    • azokat az iparágakat, szervezeteket, szabályokat és eljárásokat, amelyek szerepet játszanak a tervezési koncepció megvalósításában, valamint a terveknek az átfogó tervekbe történő integrálásában,
    • a költségtényezők és az építési előírások korlátai között képesek kielégíteni a felhasználók igényeit,
    • a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges írásos dokumentumok megfogalmazását, a tervezéshez szükséges vizsgálatok elvégzési módszereit,
    • a tradicionális ábrázolási készséget; rendelkeznek az építészeti rajz, modellezés, prezentáció - mint kommunikációs képesség - birtoklásával,
    • az alapvető hardver és szoftver ismereteket, járatosak a számítógép és mérnöki programok kezelésében, képesek legalább egy CAAD program felhasználói szintű alkalmazására,
    • az alapvető kommunikációs ismereteket, beleértve legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértését is,
    • a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,
    • a számítógépes kommunikációt és elemzést,
    • a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait,
    • a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,
    • a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.
  • b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
    • a település- és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatának ellátására, ezen belül épületek, épületegyüttesek építészeti feladatainak elvégzésére, megtervezésére, megszervezésére,
    • a kivitelezés irányítására és ellenőrzésére,
    • műemlékvédelmi feladatok ellátására,
    • képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos tevékenység folytatására, szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák ellátására, irányítására,
    • a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására, eredeti ötletek felvetésére,
    • a tudományág szakmai ismereteinek, felmerülő új problémáinak, új jelenségeinek feldolgozására,
    • a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,
    • műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre az építészmérnöki kutatás-fejlesztés integrálásával, a minőségirányítási rendszerbe történő bekapcsolódással,
    • jogszabályokban rögzített szakmai gyakorlat után, tervezői jogosultságra.
  • c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
    • kreativitás, rugalmasság,
    • probléma felismerő és megoldó készség,
    • intuíció és módszeresség,
    • tanulási készség és jó memória,
    • széles műveltség,
    • információ feldolgozási képesség,
    • környezettel szembeni érzékenység,
    • elkötelezettség és igény a minőségi munkára.
    • a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,
    • alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
• A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
  • Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15-24 kredit
    • természettudományos alapismeretek: épületszerkezeti, statikai, gépészeti, ill. építéskivitelezési ismeretekhez kapcsolódó alapismeretek, tervezéselméleti ismeretek, 5-10 kredit
    • gazdasági és humán ismeretek: EU ismeretek, nyelvi kommunikáció, művészettörténeti ismeretek 10-14 kredit.
  • A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 25-35 kredit
    • rajzi gyakorlatok, magas szintű, komplex tervezési és urbanisztikai ismeretek és gyakorlatok.
  • A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 45-55 kredit
    • differenciált szakmai ismeretek: 20-30 kredit
    • belsőépítészeti, környezettervezési, vizuális kommunikációs, településtervezési, valamint differenciált mérnöki speciális szakmai ismeretek és gyakorlatok;
    • diplomamunka: 25 kredit.
• A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A diplomafeladathoz kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg.
• Idegennyelvi követelmények: A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
• A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 175 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből:
  • matematika, ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD: legalább 20 kredit,
  • mikro-és makroökonómia, építési menedzsment, építési jogi ismeretek filozófia; szociológia: legalább 8 kredit,
  • építészettörténet, művészettörténet, építészetelmélet: legalább 15 kredit,
  • statika, szilárdságtan, tartószerkezetek, szerkezettervezés: legalább 22 kredit,
  • épületszerkezetek, építőanyagok, épületgépészet, épületfizika: legalább 34 kredit,
  • építéskivitelezés, -szervezés, építésgazdaságtan: legalább 10 kredit,
  • szabadkézi rajz, mintázás-modellezés, tér- és színkompozíció: legalább 12 kredit,
  • épülettervezés (elmélet,gyakorlat), településtervezés, komplex tervezés, diplomatervezés: legalább 54 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 145 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.